Dalmácia Sunny szemmel – 2. rész

Ígértem nektek motorcsónakos élményeimet…

Izgalmas kaland volt, még most is remegek egy kicsit, ha visszagondolok rá, de ezt csak most merem bevallani.

Az ajánlat nagyon jól hangzott: kivisznek bennünket a tengerre hajóval, és megmutatják azokat a különleges látnivalókat, amelyeket csak onnan lehet megcsodálni. Gondoltam, jó program, szeretem a vizet, majd biztos úszhatok is…

A hajóról én mást gondoltam. Kiderült, hogy ez nem is hajó, hanem motorcsónak, de higgyem el, ez még jobb… Elhittem, és kis biztatásra be is szálltam, próbáltam nem mutatni kétségbeesésemet.

Aztán elindultunk, és a motorcsónak egyre gyorsabban száguldott. Akkor már beletörődtem, és nem is féltem annyira. Kb. fél óra múlva ki kellett szállnunk, amikor elértük első célpontunkat, a Dugi otok-ot (jelentése: hosszú sziget) a Telašcica-öbölben. Azért a kiszállás is elég izgalmas volt…

Túravezetőnk sok hasznos és érdekes információval látott el bennünket: a Telašcica Natúrpark kb. 70 km2-es területen fekszik, magába foglalja az öbölben a szigeteket, a vizeket és a Dugi-sziget déli részét. Az öböl az Adriai-tenger egyik legbiztonságosabb és legnyugodtabb kikötője, a sziget túloldalán viszont vad és veszélyes a tenger. Én itt is simán úsztam volna egy nagyot, de Gazdi arra kért, hallgassak inkább a túravezetőre.

A Dugi-szigeten 2 órát töltöttünk, ami arra volt elég, hogy rájöjjünk, ide vissza kell térnünk. A sziget sziklás, nyugati partja lélegzetelállító látványt nyújt. A sziklafal (horvátul Stene) a tengerszint feletti 40 m magasságtól a 160 métert is eléri, míg a tengerben a 85 m mélységet. Higgyétek el, bámulatos.

A sziklafal tetején sétálgatva, a kilátópontoktól csodáltuk a fantasztikus látványt. Ezeken a helyeken korláttal védik a nézelődőket, ami némi biztonságérzetet nyújt a szédítő mélység felett. Itt egy kicsit még én is óvatosabb voltam.

A Dugi-sziget másik csodája a sziget déli, keskeny részén fekvő sós vizű Mir-tó, amelyet csak néhány lépés választ el a tengertől. A tavat víz alatti források táplálják, amelyek kapcsolatban állnak a tengerrel is, ezért sós a vize. Melegben itt sokan fürdenek és próbálgatják, mennyire tartja őket fenn a víz. Természetesen én is úsztam, de a lebegést nem próbáltam ki, remekül úszom, így nem szorulok rá arra, hogy bármi fenn tartson a vízen, megoldom magam. 🙂

Nagy sétánkat követően motorcsónakunkkal a Kornati-szigetek felé vettük az irányt. A Kornati Nemzeti Park Dalmácia egyik legkülönlegesebb nevezetessége, amely 50 kisebb-nagyobb kopár szigetet foglal magába. A tenger ezen szakaszát nagyon kedvelik a vitorlázók, mert itt nyugodtabb, védettebb, viszont mindig kellemesen fúj a szél, a számtalan sziget között pedig igazi kihívás a navigálás. Kicsit tartottam tőle, hogy még a vitorlást is kipróbáljuk de szerencsére erre nem került sor. Tisztes távolságból viszont nagyon tetszettek. 🙂

Legközelebb egy különleges tóról mesélek, remélem, az is tetszeni fog!